 Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet brit királynő. Niue szigete 2.400 kilométerre, északnyugatra fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben.
Népessége túlnyomórészt polinéz. A sziget területe 260 km² (ez megfelel Magyarországon a Csepel-sziget területének), partvonala 64 km hosszú, 60 méterre magasodik a Csendes-óceán víztükre fölé. Legmagasabb pontja: Liha Point, 68 méter. Niue a világ egyik legnagyobb korallszigete.
Az időeltérés az "anyaország" Új-Zéland és Niue között 23 óra a déli félteke téli időszaka alatt (kb. június-október), és 24 óra, mikor Új-Zélandon a helyi nyári időszámítás van érvényben (a dátumválasztó vonal a két ország között halad). A kis terület és a hegyek hiánya miatt a klimatikus viszonyok az egész szigeten gyakorlatilag egyformák. Az év két jól elkülöníthető szakaszra oszlik: novembertől márciusig tart egy forró és nedves évszak, amit a magas hőmérséklet és sok csapadék jellemez, ez egybeesik a ciklonok időszakával; a másik egy hidegebb és szárazabb évszak, amely áprilistól októberig tart, erre az időszakra a napsütéses nappalok, hűvösebb éjszakák és tengeri szél a jellemző. A szigeten Tongáról érkező polinéz hajósok telepedtek le i.sz. 900 körül. További betelepülők érkeztek Szamoáról i.sz. 1440 körül. A XVIII. század elejéig Niue szigetén nem volt nemzeti kormány vagy vezető, a lakosság különböző csoportjai felett főnökök és családfők gyakorolták a hatalmat. A szigetet James Cook fedezte fel 1774-ben. 1846-ban keresztény misszionáriusok érkeztek a polinézek lakta szigetre, amelyet 1900-ban nyilvánítottak brit védnökséggé, és 1901-ben Új-Zéland igazgatása alá helyezték.
1974-ben belső önkormányzatot kapott, majd 1974. október 14-én Új-Zéland társult állama lett. Külügyeiben és védelmi kérdésekben alárendelt az anyaországnak, egyéb ügyekben önálló döntési joga van. 2002-ben köztársasággá nyilvánították, választott elnök kormányoz.
 Niue lakossága 1.679 fő. A szigeten polinézül és angolul beszélnek. A sziget egyik legnagyobb problémája a túlnépesedés, emiatt erőteljes az elvándorlás, Új-Zélandon már 14.500 niuei él. A szigetnek jelentős bevétele származik az érme- és bélyegkiadásból. |
Távoli világok >